Lublin
Készen áll az időutazáshoz?
Használja az interaktív tartalom ikonjait, hogy felfedezhesse a városi történelem áramlását. Görgessen a videó alatt, hogy érdekes tényeket és információkat találjon a városról és a tereptárgyakról.
A Lublinban feldolgozott terület elsősorban azon műemléki városrészt fedi le, amely a a tárgyi emlékekben és kulturális hagyományokban gazdag legfőbb történelmi-turisztikai látványosságokat gyűjti egybe. Az APPROACH programban kijelölt terület magában foglalja a különböző történelmi korszakok építészetét, beleértve a templomok, kolostorok, lakóházak, védelmi építmények és középületek építészeti kialakítását. A történeti városköztpont választott lehatárolása négy alapvető egységet foglal magába a település fejlődését illetően: a várofalakon belüli városmagot, a várat a vár területével együtt (egészen a Czechowka folyóig), a Krakowskie Przedmiescie (~ krakkói előváros) nevű részt egészen a 16. század vége és az 1620-as évek között megvalósított erődítményekig valamint a Zmigrod-dombot. A kijelölt területek magukban foglalják a közvetlen környezetet, amely által megértetővé válik a város jellegzetes helyrajza. A 3D modellek számára történő tényleges határok meghatározása Nagy-Lublin 1928-as térképe alapján történt, mely térkép tartalmazza a mai napig is jelentős mértékben megőrzött történelmi telekviszonyokat.
A Timemap
1 – Lokietka Square
0 – Térkép nézet
0 – Bird’s-eye View
1 – Lokietka tér
2 – Rynek tér
3 – Po Farze tér
4 – Dominikánus templom
5 – Archkátifüzete
6 – Lublin vár
7 – Litevski tér
1-5 helyszín látogatható egy hurkon mindkét irányba, miközben a Bird’s-eye nézet lehetővé teszi, hogy közvetlenül ezekről az állomásokról válasszon. A 6-os és 7-es helyszín csak a madár-szem kilátással érhető el. Megfordíthatja a helyeket, és bármikor megváltoztathatja az időmérőt.
Műszaki információk
A Urban Timemap elsősorban a böngészők bármelyikét használó PC-k és Macok számára készült, de többszintű alkalmazásként (HTML5) is okostelefonokon és táblagépeken futnak.
Lublin városának interaktív térképe a városfejlődés legfontosabb állomásaira fókuszál. A kiválasztás alapjául a gondosan megőrzött, helyben elérhető archív adattár szolgált, mely írott anyagokból (leltári leírások, grafikai anyagok), képi és térképészeti forrásokból áll. A város épületeinek történeti képe részletesen kielemzett és ellenőrzött építészeti és régészeti kutatásokon alapul. A történeti városköztpont választott lehatárolása négy alapvető egységet foglal magába a település fejlődését illetően: a várofalakon belüli városmagot, a várat a vár területével együtt (egészen a Czechowka folyóig), a Krakowskie Przedmiescie (~ krakkói előváros) nevű részt egészen a 16. század vége és az 1620-as évek között megvalósított erődítményekig valamint a Zmigrod-dombot. A kijelölt rész hozzávetőlegesen 0,75 km² területű. A város legértékesebb és a legnagyobb történelmi és szimbolikus jelentőséggel bíró – a 13. századtól a 20. század elejéig tartó időszakbóll származó – műemlékei ezen a területen belül találhatóak. A kijelölt területek magukban foglalják azok közvetlen környezetét, kiemelve a város jellegzetes topográfiai viszonyait.
A 14. Század közepe
A 13. század és a 14. század eleje jelentős változások időszakát jelölik Lublinban. Ezeknek a változásoknak nem gördítettek akadályt a külső fenyegetettségek sem, mint a rutén, litván vagy tatár törzsek, amelyek gyakorta háborgatták Lublint és környékét. Ebben az időben az óvárosi dombon lassanként kialakulóban volt egy városszerkezet, melyet a német mintára kialakított városi előjogok rendszere indított be és irányított. E folyamat első lépcsője a végéhez ért a 13. század második felében. A változás térbeli megjelenése a Grodzka utca mentén elterülő korábbi település dél-nyugati részén volt megfigyelhető. A területet a következő jegyek jellemeztek: trapéz alaprajzú piactér és a terepadottságokhoz valamint a korábbi szerkezethez alkalmazkodó utcahálózat. Ez eredményezte a jellegzetes félkör alakú illetve sugár irányban kifutó utak ráltal alkotott városi alaprajzot, mely magában foglalta a telkek felosztását, melynek nyomai a mai napig felfedezhetőek. Az 1341-es tatár támadás után Nagy Kazimir király utasítására a várost fallall vették körül, melynek két kapuja volt: a krakkói (Krakowska) és a Vár (Grodzka). A domonkos kolostor szintén ebben az időben épült ki a város falain belül. A király ezenkívül a várdombon egy kővárat is felépítetett.
A 17. század közepe
Lublin vonzó célpontja lett a betelepülőknek a polgárok által megszerzett privilégiumok révén, amelyek nyomán az 1392-es és az 1448-as esztendőben példának okáért 4 vásárt is tarthatott. Ezenfelül a város a Kelet- és Nyugat- Európa közötti kereskedelmi útvonalon feküdt, Krakkó és Vilnius között félúton. Más egyéb nemzetiségű telepesekkel együtt zsidók is nagy számban érkeztek a 15. Század közepén Lublinba és a Várdomb lábánál telepedtek le, a Podzamcze nevű, már létező településrészhez közel vagy azon belül. A betelepülők beáramlása hozzájárult a külvárosok fejlődéséhez, különösen a nyugati részen, a Krakkói Elővárosnak (Krakowskie Przedmieście) nevezett rész. A városhatáron belül új templomok és városi intézmények létesültek: a Győzedelmes Asszonyunk templom a Brigitták kolostorával együtt (Jagelló László király általi fogadalmi ajándék a grünwaldi csata megnyeréséért), a Szentlélek templom egy csatlakozó kórházzal együtt és a ciszterciek temploma és monostora. Ebben az időszakban az ezeken a belső részeken folyó fejlődés szabálytalan és szórványos volt. A külvárosokban, főleg a mezőgazdasági területeken a Czechówka és Bystrzyca folyók mentén, királyi és városi előljárói malmok, sőrfőzdék és malátázó üzemek működtek. A fejlődés jövőbeli területének a krakkói elővárost jelölték ki, amely a Krakkói kaputól az újonnan kiépülő védelmi vonalak irányába eső rész.
Az óvárosi domb és a vár lábánál egy új zsidók és keresztények által vegyesen lakott település alakult ki (Podzamcze). Mindezen folyamatok eredményeként a 15. század végére és a teljes 16. századra mint Lublin aranykorára tekintünk. 1578-ban Lublin lett a királyi bíróság székhelye – a kis-lengyelországi (malopolskai) nemesség fellebviteli bírósága. Ez a körülmény nagy mértékben befolyásolta a város fejlődését, különösen a városon kívüli területeken. A következő két évszázad során a belváros nem ment át jelentős változáson, habár folyamatosan vesztett korábbi fényéből. A városfalakat elhanyagolták és nem volt pénz a felújításukra. A 17. század első negyedében a föld- és cölöpfalú védelmi vonalakat kiterjesztették.
A védelmi fal, benne egy új kapuval, 200 méterrel nyugatra húzodott. A 17. század végén egy további városi védelmi vonal jelent meg számos föld és tégla falú bástyájával még nyugatabbra, a mai Lopowa utca vonalában. A 17. Századi Lublin egy sűrűn lakott település volt, amely a belvárosból és a falvakkal valamint tanyákkal tűzdelt külvárosokból állt. A külvárosi építkezéseket a koronabíróság intézményei által idevonzott nemesek és főurak mozdították elő. Házaik jobbára hatalmas telkeken szabadonállóan települt kisebb lakok voltak, melyeket kertek vettek körül.
A 18. Század vége
A 17. Század második felében számos új ház és templom épült a külvárosi részeken: a ferencesek, a johanniták és a karmeliták templomai. A 18. Század kezdetén Lublint egyszerre sújtották különféle veszedelmek: harcok, tűzvészek, pestis és az egyre hanyatló kereskedelem. A nehéz idők ellenére a nemesség folytatta a vallási építmények emelését: ide tartoznak a kapucínus és a vizitációs rend templomai a krakkói elővárosban, a zmigródi missziós testvérek vagy a belső városi trinitárius rend temploma. A 18. Század végére a középkori várfalakat elbontották.
A 19. Század közepe
Az 1820-as években az óváros régi utcaszerkezetét átszabták. A Lubartówba, Varsóba és Zamosc-ba tartó utak, melyek a Krakkói kapu előtt futottak össze, alkották az új az új rendszer vázát. A varsói út , amely a a meglévő krakkói elővárosi út rendbetételével és kibővítésével jött létre, a későbbi városközpont szívévé vált és jelentősen meghatározta az újonnan kialakuló városszerkezetet. Új városi terek jöttek létre a középkori városfalak vonalán kívül, köztük egy a jezsuita templom előtti részen, az új városházánál és az eskü tér, amely a Litewski (Litván) tér elődje volt. Nyugatra, a 17. századi erődítéseken túl a főutca tengelye abbamarad a Szász Kertnek nevezett városi parknál, ami 1837-ben létesült. A 19. század első felében ipari komplexumok nőttek ki a földből mindefelé a város körül, a legtöbb gyárat és kisebb üzemet ugyanis többnyire a már kiépült külvárosban építették fel. A 19. századi intenzív ipari fejlődés ugyanakkor érintetlenül hagyta a történelmi határokon belüli részt, legsűrűbb területe pedig az 1877-ben, a Bystrzyca folyó jobb partján kiépülő vasút szomszédságában jött létre. Csak W. Hess mérleggyára települt Lublin északi részére, a lubartówi út mellé, a vasúttól tetemes távolságra.
Lokietka tér
A 17. század elején a fő kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél, a krakkói út mentén jött létre egy megsemmisült erődítmény helyén, elsődlegesen, mint vásártér. A fő áru gabona volt, így a helyet először „Korce”-nak nevezték el egy régi mértékegység nevéből. Egy 1650 körülre datálható rajz, Karol Bekiewicz, a „Krakowska kapu környéke” című munkájának köszönhetően – amely a legrégebbi lublini térképek egyike – pontos képünk van arról, hogyan nézhetett ki a tér ebben az időben. A tér mai megjelenése a második világháború után alakult ki.
Az új városháza
Az új Városháza épült a Tűzvész által 1821-ben elpusztított Kárászkodott Karmelita Rend templomának és kolostori komplexumának. A városi hatóságok megvásárolták a romos ingatlant és 1827 és 1828 között átalakították egy új Lublin városháza Aleksander Groffe. Az épület székhelye a közigazgatási hatóságok Lublin, beleértve a polgármester a város Lublin.
Krakkói kapu
Az 1341 után épült kapujáról Krakkó irányából védelmi, kereskedelmi és lakásfunkciókat biztosított. Az 1959-1964-es évek helyreállítása a kapu jelenlegi megjelenését tette. Az óváros felé néző fal az 1839 óta Szent Antal festménye, a város szent patrónusa. Jelenleg az épület a Lublini Történeti Múzeum otthona.
A Szentlélek temploma
A legtöbb kutató szerint a Szentlélek templomának építése 1419-ben fejeződött be. Az templom eredeti felépítése és berendezése ismeretlen maradt, de egyes források szerint a kezdetektől fogva téglaépület volt. Az 1575-ös (Lublini nagy tűzvész) és az 1602-es évek tüzei hozzájárultak a gyülekezet és a kórház rossz állapotához. A templom 1623 után új építészeti alakot öltött, imsereteink szerint egy Lublin kőműves mesternek, egy bizonyos Jan Cangerle-nak köszönhetően, akit a stukkó díszítőjeként is számon tartanak és az ő munkája a szentély lefedése is az ellipszis alaprajzon emelt kupola által.
A templom további rekonstrukciója a 1733-ban bekövetkezett újabb tűz után történt meg. Ekkor a központi hajó falait megemelték, bazilkális szerkezetűvé alakítva a csarnoktemplomot. Ezenkívül a tornyokat megmagasították, és befelé görbülő pilaszterekkel alátámasztott barokk timpanonnal egészítették ki. Feltehetően Paweł A. Fontana volt ezen beavatkozások szerzője. 1846-ban a torony sátortetős sisakot kapott. A kórházi épületeket és Brama Świętoduska (Świętoduska kaput) szinte teljesen lebontották 1858-ban.
Rynek tèr
1317 után egy trapéz alakú piactér és a terepviszonyokhoz és meglévő elrendezéshez alkalmazkodó utcahálózat jött létre akkoriban, mikor Lublin megkapta a magdeburgi városi előjogokat. A 16. században a piactéren elhelyezkedő házak széles, díszítettek gótikus és reneszánsz díszítésekkel gazdagon tagolt homlokzatokat kaptak. Az eredeti épületek egy része napjainkra is felismerhető módon fennmaradt.
Old Town Hall
A tégla Városháza 1408-1419-ben épült. 1578-ban a Korona Bíróság székhelye lett Małopolska régiójának. Az épület jelenlegi neoklasszikus külső és belső kialakítása 1781-1787-ig nyúlik vissza, amikor Domenico Merlini olasz építész átfogó felújítása történt.
Townhouse 8 Rynek
A Lubomelski család városként ismert 16. századi tulajdonosai után, jelenleg a Fortuna Pince Múzeum. A belsőépítészet egyedülálló XVI. Századi falfestményeket és polikrómokat ábrázol, amelyek vallási tárgyakat (például Isten anya gyermekével a földszinti szobában) és világi témákat (a pincében lévő régi pincében) ábrázolnak. A keretezett, festett jelenetek illusztrálják a falakon feltüntetett latin idézeteket, amelyeket Horatius, Virgil és Cato munkáiból vettek fel.
Townhouse 12 Rynek
Eredetileg 1512-ben épült, a városi házat átépítették és megváltoztatták az évszázadok során. A 17. század fordulóján a homlokzatot manierista díszítéssel díszítették, beleértve a tulajdonosok képeit és a házjelzést. A megőrzött történelmi elemek közé tartoznak a dekoratív fa mennyezetek és az ablakok féloszlopai. Jelenleg az épületben óvoda van.
Po Farze tèr
Az egykori Szent Mihály plébániatemplom helyének szomszédságában 1857-ben jött létre a városi tér. A 20. század harmincas éveien feltárták az templom alapjait és 1991-ben rekonstruálták az alapfalakat az eredeti alaprajzot követve.
Grodzka Gate
A 14. században épült, a város falaira építve, a kapu a Domenico Merlini által tervezett 1785-es rekonstrukciónak köszönhetően jelen pillanatban köszönheti, melynek során elveszítette védelmi funkcióját, és lakóépület lett. Napjainkban a Grodzka kapu – NN Színház otthona.
Saint Micheal Parish Church
A legtöbb kutató szerint a templomot a 13. vagy a 14. század elején építették. Ennek ellenére a város egyik legrégebbi és legfontosabb temploma volt. Az épület a különböző korokban sokat változott, a torony többször megsemmisült a háborús károk (1341), a tüzek (1575, 1653, 1719) és az aktuális átépítési munkák miatt. Az említett munkák ellenére a templom nagyon rossz állapotban volt, így 1846-ban a bontása mellett döntöttek. A munkálatok 1855-ben fejeződtek be.
Domonkos templom
Az eredetileg gótikus templomot a 17. században újjáépítették. A dekoráció és a bútorok a 18. századból származnak. Különösen figyelemre méltóak a Firlej család kápolnái, a “Tyszkiewicz család és az Örökös Segítségnyújtó Asszonyunk”, valamint a 18. Századból származó, a „Lublin 1719-es tűzvésze” című festmények. Az templom féltve őrzi emellett az Igaz Kereszt darabjait, ugyanis egy 1991-es lopás miatt visszavonhatatlanul elveszett néhány közülük. A templom és a kolostor Európai Örökség-díjat nyert, lévén aitt írták alá a Lengyelország és Litvánia közötti államszövetséget létrehozó Lublini Uniót nyilatkozatát.
Katedrális tere
Egyike azon városi tereknek, amelyek a 19. század közepéig álló városfalakon kívül jött létre a Krakowskie Przedmieście tengely mentén és annak kiterjesztéseként a Korce irányában, a elpusztult jezsuita kollégium helyén. A kollégium falainak maradványait használták a tér kikövezésére.
Archicathedral
A templom és a jezsuita kollázs, amelyet Bernad Maciejowski alapítottak, 1586-ban kezdtek. Jan Maria Bernardoni által tervezett templomot 1625-ben építették el Józef Briccio és Michał Hintzl jezsuita építészek. 1757-ben Jozef Meyer díszítette a belső térséget polikromokkal, amelyek a Biblia jeleneteit ábrázolják. A jezsuita rend 1773-ban történt felbomlása után az épületeket a trinitárius rend felvették. 1805-ben, amikor Lublin-egyházmegye létrejött, a templom lett a székesegyház. A kollázs komplexumot lebontották, így helyet adtak a mai Dóm térnek. Antonio Corazzi átdolgozta a katedrális homlokzatát.
Trinitarian Tower
Az egykori jezsuita kapu. A jelenlegi megjelenés az Antonio Corazzi terve szerint 1819-ben történt felújításnak köszönhető. Székesegyház harangtorony volt. Ma a toronyház az Archdiocesan Múzeumot és egy tetőteraszt kínál panoráma kilátással Lublinra.
St Peter's Church
Ezt a korábbi Bernardine Sisters templomot Witowice Piotr Czerny alapította és 1636-1658-ban építették. Az orientált, egyhajós barokk építmény szűkülő szentélygel. Az 1736-1739-es években tornyot kapott, az 1770-es években pedig a barokk oszlopok is. A templom belsejét 1897-től neobarokk polikromokkal díszítik, melyet a helyi művész Władysław Brawicki készített. 1920 óta jezsuita templom.
A vár
A vár a 13. századi Donjonnal és a 14. századi Szentháromság Királyi Kápolnával együtt alkotja a várdomb történelmi komplexumát. A vár eredeti téglaépületét Nagy Kasztmir király uralkodása alatt építették (14. század). Az 1823-1826-os években nagy újjáépítésen esett át, létrehozva jelenlegi neogótikus megjelenését. Az átalakulás eredményeképpen a vár egyben börtönné is vált. Ma a Lublin Múzeumban otthona.
Holy Trinity Royal Chapel
A kápolnát a 14. században Nagy Casmir uralkodása alatt építették. A kápolna belsejét Russi-bizánci freskók díszítik, melyet Ladgia Jagiello király megbízott és 1418-ban Andriej mesternek készített. Az eredetileg gótikus szerkezetet többször felépítették. A 16. században a Teczyński család jelképével bővült a portál, a reneszánsz oszlop pedig a 17. században. A kápolnát az Európai Örökség címkével tiszteletben tartják, mint a Lublin Unió aláírásának tanúja.
Donjon
A torony a Várhegy legrégebbi téglaépülete. A 13. században épült és a XVI-XIX. Században újjáépített, lakó- és védelmi célokat szolgál.
Litevski tér
A 19. század közepéig Krakkói Przedmieście tengelye mentén és az egykori Korce felé történő kiterjesztésénél új terek jöttek létre a városfalon kívül. Egyikük a jezsuita templom előtti rész volt, egy másik az új városháza előtt és végül egy katonai jellgű tér is létrejött kissé kijjebb, a mai Litevksi tér elődje. A 16. században a mai Litevski tér helyén előkelő villák álltak, amelyek épülését a Királyi Bíróság Lublinba költözése motivált. Ezen épületek legtöbbje a 17. században a háború martalékaivá váltak. A 19. Század 20-as éveiben az orosz hadsereg egy hatalmas teret hozott létre katonai parádék rendezése céljából, a Lublini Unió emlékműve mellett. A mai elnevezés a lengyel-litván közös parlement döntésére utal, amelynek végén a Lublini Unió megköttetett.
Monument of the union
A lengyel-litván unió 1569-ben aláírt neoklasszikus öntöttvas műemlékét egy korábbi, 1826-ban Stanisław Staszic kezdeményezésű tégla emlékmű helyén építették fel. A két országot jelképező siklómentességeket Paweł Maliński készítette. Thorvaldsen diákja. Az előadás Samsonówban készült Kielce közelében. Az emlékművet az Európai Örökség címkével tiszteletben tartják, mint a Lublini Unió aláírásának tanúja.
Lubomirski family's Palace
A Firlej család eredeti, 16. századi kastélyát 1683-ban építették barokk stílusban Tylman Gameren a Lubomirski herceg családért. 1823-1824 között a Lublini Vajdasági Bizottság székhelyévé vált Józef Stompf és Jakub Hempel tervei szerint. Az 1829-es tűz után az épületet neoklasszikus stílusban átalakították a Henryk Marconi varsói építész. A palota belsejében megőrzött történelmi elemek közé tartoznak a festmények, a faldíszek, a cserépkályhák, a díszítőablak és az ajtókeretek.
St Pete and St Paul Church
A Sanguszko család által alapított komplexumot a Karol-öböl tervezte és 1733-ban épült. Egy Michał Kamiński által tervezett neo-gótikus kápolna az 1857-1860-as évekbe került a templom keleti falához. A belső dekoráció Bolesław Podczaszyński, míg Władysław Oleszczyński szobrai.
Városfalak
A középkori városfalak 6 méter magasak és 2 méter szélesek voltak. A falakat 15 bástya erősítette, mészkőből készültek, tégla pártázattal. A falakat tetejét fa galéria és kiegészítő védművek koronázták. Körben mély, szárazárok készült. A városnak két fő kapuja volt – a Krakkói kapu nyugat felé és a Grodzka kapu északkelet felőll. Mindegyik kapunál egy-egy fa szerkezető csapóhíd állt. 1650-re a bástyák magasabbak lettek, és a szárazárkot feltöltötték. 1790-re pedig lebontották a városfalakat is. A falak egyetlen maradvány a Körbástya a Jezuicka utcában.
Credits
Models wer built and interactive contents were assembled by Gábor Palotás, EK Association
Models by students of RMMT
Textures by Ioana Cecalasan, Tektum
Design by Marianna Carazzai
Melyik másik városban van a városfal?
Edinburgh
Budapest
Granada
Please, what are the names of the painters and the year of the painting of the first and third paintings in this text?
Jakie są nazwiska malarzy i rok malowania pierwszego i trzeciego obrazu w tym tekście?