A 4. évszázad közepén épült késő római erőd, amely több mint 3 méter mélységű falakkal és 8 db U alakú oldalsó tornyával és 4 db legyező alakú saroktornyával, a pannóniai Limes fontos részét képezte. Az erőd 84 és 86 méteres méreteivel a Duna bal partján feküdt, és a folyó két partja közötti kompjárattól gond nélkül védett. Belső épületei, mint például a katonai személyzet, a raktárak vagy a parancsnok háza, a várfalak belső oldalán épültek, ami jobb védelmet nyújtott a külső támadásokkal szemben. Nagyon valószínű, hogy az erőd nyugati oldalán egy kaput valósítottak meg, összekötve a Duna-kikötőt és a várral, valamint a 7 m szélességű és a komplexumot körülvevő, 3 m mélységű árok is bizonyítékul szolgál.

A Boldogságos Szűz Mária plébániatemplom a 12. század végén épült a Contrán Aquincum romjaira. A román templom szentélyét lebontották a XIV. Században, és helyén egy gótikus stílusú csarnoképület épült. Az épületet felújították, kibővítették, míg a 16. század elejéig elérte mai ismert méretét. A törökországi város visszaszerzése során (1686) a templomot szinte teljesen lebontották. Rekonstrukciója 1741-ben fejeződött be, barokk öltözködést kívülről és belülről, de megőrizve gótikus santuarát. 1895-ben az Erzsébet híd felépítésével kapcsolatban az egyház lebontására vagy mozgatására vonatkozó gondolat jött létre. Szerencsére nem valósult meg, így a felsorolt ​​épület eredeti helyén maradhat.

Pest városháza első ismert formája csak 1710-ből, a város közel 150 éves török ​​uralomának mérlegelése után. A Duna nagy árvízzel 1838-ban a 2 szintes épületet súlyosan megsemmisítette, így 1842-ben egy új 3 emeletes magas verzió épült Hild József tervei szerint, amely a magyar klasszicista korszak egyik leghíresebb építésze. Az épületet 1863-ban egy másik történettel bővítették, de nem sokkal azután, hogy kiderült, hogy az épület nem illeszkedik be Pest város új mesterplánjaiba, és 1900-ban végül lebontották, és helyet adott az új körútnak az új főváros, a jelenlegi Kossuth utca.

A dominikánusok 1230 körül telepedtek Pesten, és megalapították a Szent Antal kegyhelyét a város déli oldalán. Csak egy hipotézis áll fenn, hogy a kolostoruk a jelenlegi Szent György templom helyén állhat. A szerzetesek az oszmán hatalom idején elhagyták a várost, és a templomot a szerb állampolgárok használhatják. Mivel a város 1686-ban a város elleni harc során nagy károkat szenvedett, 1689-ben ortodox egyházat építettek barokk stílusban, Szent György után. 1731-ben a templomot lebontották, és Mayerhoffer András tervei alapján újjáépítették.

Az első pásztor Szent Pál rendje 1686-ban megvásárolta a volt mecset és a szomszédos házak területét a törökök kiűzése után. A magyar megalapított rend 1723-ban kezdte meg saját templomát. Az új épület építésze lehet Mayerhoffer András , a magyar barokk építészet egyik legnagyobb alakja. A kolostort 1715 és 1744 között építették. A Habsburg Habsburg-császár 1786-os pálosrendjének megszületését követően az egyházat az ELTE ősének nyerte.

A Károlyi Palota Budapest egyik legfontosabb klasszicista épülete, amely 60 éve fogadja a Petőfi Irodalmi Múzeumot. A palota jelenlegi formáját Károlyi György építette az 1830-as években. A közel 3 hektárnyi telek jó lehetőséget teremtett arra, hogy városi palotát építsen be a városi tájba, miközben egy vidéki kastély impozáns képével ötvözi. A bíróságot zárt barokk francia kertként alakították ki, de most a városi tér nyitott parkjaként működik.

Az 1899 és 1902 között épült, a Flóris Korb és a Giergl Kálmán által tervezett két Neobaroque épület ikonikus kapu az Erzsébet híd és a Kossuth utca által meghatározott városi tengely számára. Ennek a körútnak a fejlesztése megkövetelte a város szívében található teljes városi blokkok elpusztítását, valamint az utcai hálózat átrendeződését. Az üres telket Marie Clotilde hercegnő, az ausztriai Joseph Karl herceg felesége vásárolta meg a paloták fejlesztéséhez. A két épület tükrözött tornyainak tornyai a férje koronájának alakját képezték.

A Royal Tenement House-t a Habsburg család építette egy királyi alap társaságon keresztül 1897-ben. A késői eklektikus (revival) stílust szecessziós díszítéssel ötszintes épületet ugyanazon építészek tervezték, mint a Klotild-paloták: Flóris Korb és Giergl Kálmán. Az épület megvalósítása érdekében három korábbi házat bontottak le, köztük a Magyar Legfelsőbb Bíróság építését, amelyet 1869-ben újraterveztek erre a célra.

Ferencesek telepedtek le a város keleti részén a XIII. Század második felében. A kolostor 1270 körül épült. A koldusrendi kolostor védte a szerzetesek magánéletét, bár temploma mindenki számára nyitott volt. A nemzeti gyűlések helyszíne is különböző helyeken volt. 1541 után az épület Sinan Bey nevén mecsiként működött, és csak 1686-ban a katolikus templomként jelent meg a törökök kivégzése után. 1741-ben a templomot és a kolostort barokk stílusban újjáépítették.

A Szervita tér 1689-ben telepedett le az egykori Büjük-mecsetbe az első időszakban. A barokk templomot 1732-ben építették, míg a kétemeletes, zárt udvart körülvevő kolostort csak 1772-ben fejezték be. Mindkét épületet 1849-ben komoly károkat szenvedett a védő Habsburg katonák lőtték a budai várból származó kánon tüzeket. A kolostort Diescher József 1871-74 között teljesen átépítették, aki egységes homlokzatot tervezett, az ereszeket és más vonalakat a temploméval. 1976-ban egy modern irodaház jelent meg a templom nyugati oldalán az egykori kolostor helyén, amely súlyosan megsérült a második világháború idején.

A Török Bankház nagyszerű példa a szecessziós stílusra Budapesten. Böhm Henrik és Hegedűs Ármin 1906-ban tervezték. Az üveg homlokzatának nagy felületével az épület korábban a modernizmus szimbóluma volt, míg Róth Miksa által készített mozaikos díszfalazata a magyar történelem nagy alakjait ábrázolja, a Patrona Hungariae (védő Magyarország), Szűz Mária a kép középpontjában. Az épületet Atlas szobrával koronázta, aki világító világítást tartott a második világháború megsemmisítéséig.

Rózsavölgyi House was built in 1912 by the Leitersdorfer Tailors. It was designed to be mixed-use, reflected in the design of the main facade: the lower shops had a great glass-surfaced facade, while the upper floors of tenements are hidden by a more enclosed design. Despite this duality, the facade is organised as a unified structure by the bold horizontality of the facade elements.

Az épületet eredetileg a török ​​háborúk 4000 rombolt katonájának adta otthona, amely Magyarországot felszabadította az oszmán uralomról a 17. század utolsó évtizedeiben. A terv négy nagy udvar téglalap alakú blokkjának építését tervezte, amelynek középpontja egy kereszt alakú épületrész volt. A barokk épület első oldala csak 1747-ben fejeződött be Anton Erhard Martinelli koordinálásával. Az invalideket később Nagyszombatra költöztették, és a még befejezetlen blokk kasarna lett. 1894-ben a város megvásárolta az épületet, hogy egy új városháziává alakítsa, a régi helyett, amelyet 1900-ig teljesen lebontottak.